Üdvözöljük honlapunkon!

Szolgáltatásaink igénybevételével Ön egy korrekt és megbízható hátteret kap munkájához, időt takarít meg, amit cégére fordíthat, hogy még jobban és sikeresebben tudjon működni a cég tényleges tevékenységére koncentrálva.

Számviteli szolgáltatásaink keretében (Könyvelés, Bérszámfejtés-TB ügyintézés) teljes körű ügyintézést nyújtunk folyamatos kapcsolattartással ügyfeleink részére, hogy cége biztonságosan, a törvényes keretek betartásával, de mindemellett a legkisebb adó és TB befizetési ráfordítással fejlődhessen.

Ügyfélkapu nyitása, aktiválása

ugyfelkapu

1. Mi az Ügyfélkapu?

Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat rendszere, aminek segítségével elektronikusan lehet ügyet intézni. Személyazonosságunk igazolása után, biztonságban kapcsolatba tudunk lépni az elektronikus közigazgatási szolgáltatást és ügyintézést nyújtó szervekkel.

Tovább »

Tájékoztató a számla adattartalmára vonatkozó áfa törvény szerinti szabályokról

A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen!

Az Áfa tv. a számla kötelező adattartalmát határozza meg, vagyis azokat az adatokat, amelyeket az Áfa tv. előírásainak való megfelelés érdekében a számlának kötelezően tartalmaznia kell. Ezeken a kötelező adatokonkívül a számlán – jogszabályi kötelezettség, a felek megállapodása illetve a számla kibocsátójának döntése alapján – bármely más adat is szerepeltethető.

Tovább »

Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről

Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség?

Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre épül. A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosulti státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot.

Tovább »

Szülési szabadság

A szülési szabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

A szülési szabadság időtartalma

Ez alapján az anya egybefüggően 24 hét (azaz 168 nap) szabadság kivételére jogosult. A szülési szabadságot úgy kell kiadni- amennyiben erről előzetes megegyezés nem születik a munkaadó, és a munkavállaló között-, hogy abból 4 hét a szülés elé essen. A maradék 20 hetet pedig a szülés után lehet felhasználni.

Kölcsönös megállapodás esetén nem kötelező a 4 hetes szabadságot szülés előtt felhasználni, hanem az egész születés utáni időszakra áttehető.

Fontos, hogy a szülési szabadság nem csak az anyukák vehetik igénybe, hanem azok az örökbefogadó szülők is, a gyermeket magához vette.

Az is fontos, hogy a szülési szabadságot munkában töltött időnek kell tekinteni, amely így a nyugdíjba vonuláskor a szolgálati időbe bele fog számítani.  Ez a nők esetében azért is lényeges, mert a 40 éves szolgálati idő megszerzése után a koruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.

Tovább »

Nyugdíjkorhatár 2015-ben

nyugdij

– 1952 január 1-je előtt születetteknek, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben születetteknek, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban születetteknek, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben születetteknek, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben születetteknek, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban születetteknek, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően születetteknek, a betöltött 65. életév.

Tovább »

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

nyugdijas

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nőket.

Az a személy számít saját jogú nyugdíjasnak, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékban részesül.
A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs .

A munkaadónak lehetősége van munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében foglalkoztatnia a nyugdíjas személyt. Ezekben az esetekben az alábbiak szerint kell megfizetni a járulékokat.

Tovább »

Munkaszüneti napok 2016-ban

Munkaszünet

2016. január 1, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
2016. március 14 hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
2016. március 15 kedd (hosszú hétvége)
2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2016. május 1. vasárnapra esik
2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
2016. október 15. szombat munknanap (október 31. ledolgozása)
2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
2016. december 25. vasárnap, Karácsony
2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)

Munkabér adó és járulékterhei 2015-ben

Adó

Levonások a dolgozó béréből:

SZJA (16 %)

Nyugdíjjárulék (10 %)

Egészségbiztosítási járulék (4+3%)

Munkaerőpiaci járulék (1,5%)

Tovább »

Minimálbér, garantált bérminimum összege 2015-ben

Bér

1. Minimálbér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.

Tovább »

KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója)

KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) – ami nem változott

Választhatja egyéni vállalkozó, betéti társaság. /Korlátolt felelősségű társaság nem./

Az a vállalkozás élhet a KATA adózási mód lehetőségével, melynek az éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. Aki áfa alany is egyben, annak az áfa nélküli értéket kell figyelembe vennie a 6 milliós határnál.

A KATA havi összege főállású kisadózó esetében 50.000 ft, mellék állású KATA-s esetében havi 25.000 ft.

Ameddig a vállalkozás KATA hatálya alá tartozik, kikerül a számviteli törvény alól, éves beszámoló készítésére nem kötelezett.

Ha a cég túllépi a 6 milliós határt év közben, akkor sem esik ki a KATA-ból, viszont 40%-os adót fizet a 6 millió feletti összegre.

Belépni év közben is bármikor lehet, a belépés NAV felé történő bejelentését követő hó első napjától érvényes a KATA belépés.

Tovább »