Nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell igényelni. A nyomtatvány térítésmentesen, bármely regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon beszerezhető, illetőleg a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” almenüjében letölthető. A „Nyomtatványtár”-ban az űrlaplistából kétféle módon érhetőek el a nyomtatványok: Tovább »

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései – főszabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisadózó vállalkozások tételes adójának a hatálya alá (továbbiakban: kata) első alkalommal 2012. december 1-31. közötti időszakban lehet bejelentkezni az adóhatóságnál. Az adóalanyiság kezdő napja ebben az esetben 2013. január 1-je.
Tovább »

Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség?

Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre épül. A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosulti státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot. Tovább »

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § szerint 2013. január 1-jétől a számla kötelező adattartalma a következő:

„a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy Tovább »

• Január 1.-kedd
• Március 15.-péntek, 16.-szombat, 17.-vasárnap
• Március 30.-szombat, 31.-vasárnap, április 1 (Húsvét)
• Május 1.-szerda
• Május 18.-szombat, 19.-vasárnap, 20.-hétfő (Pünkösd)
• Augusztus 17.-szombat, 18.-vasárnap,19.-hétfő, 20.-kedd (augusztus 19.-ét hétfőt, augusztus 24.-én szombaton kell ledolgozni)
• Október 23.- szerda
• November 1.- péntek, 2.- szombat, 3.-vasárnap
• December 24.-kedd, 25.-szerda, 26.-csütörtök, 27.-péntek  ( december 24.-ét keddet,  december7.-én szombaton kell ledolgozni; a december 27.-pénteket, december 21.-szombaton kell ledolgozni)

Tovább »

• 1952 január 1-je előtt születetteknek, a betöltött 62. életév,
• 1952-ben születetteknek, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban születetteknek, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben születetteknek, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben születetteknek, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban születetteknek, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben vagy azt követően születetteknek, a betöltött 65. életév.

Tovább »

A sajátjogú nyugdíjas fogalma jelentősen megváltozott, így a korhatár előtti nyugdíjasok kiestek  ebből a fogalmi körből, s az elnevezésük is megváltozott. (2012. január 1.-től)

Nyugdíjas munkavállaló az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló az előző feltételek teljesülése esetén, eszerint nem feltétel, hogy a munkavállaló kapjon is nyugellátást, önmagában az öregségi nyugdíjra való jogosultság alapján nyugdíjasnak minősül. Tovább »

Az új Mt. szerint megszűnt az átlagkereset fogalma, a helyét a távolléti díj veszi át. A távolléti díj számításának módja is megváltozott, amely tavaly még a régi szabályok szerint történt.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. (MT. 148§) A távolléti díj számításánál figyelembe veendő pótlékok, az műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék de ezt is csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát, továbbá figyelembe kell venni, az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (MT. 151.§ ). Az előbb említett  pótlékokon kívül, a más bérpótlékot figyelembe venni nem kell a távolléti díj számításánál, amennyiben nem volt a munkavállalónak munkaidő beosztása. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna.

Tovább »

Cafeteria elemeket három csoportba sorolhatjuk.

1. Adómentes juttatások, melynek köre természetesen a legszűkebb.
2. A második csoportba tartozók kedvezményes közteherrel (35,7 %) adóznak, az SZJA törvény ezt a kört nevezi béren kívüli juttatásoknak.
3. Minden más természetbeni juttatás után 51,17 %-ot kell fizetnünk, s az egyes meghatározott juttatás nevet kapták.

Adómentesen, adható juttatások:

• Sporteseményre szóló + kulturális belépő évente 50.000 Ft-ig adómentes  (Szja Tv. 1. számú melléklet)
• Helyközi bérlet, munkába járás térítése  (39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet)
• A kifizető által biztosított védőoltás (Szja Tv. 1. számú melléklet)

Tovább »