‘Munkaügyi kérdések, információk’ kategória archívuma

Szülési szabadság

A szülési szabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

A szülési szabadság időtartalma

Ez alapján az anya egybefüggően 24 hét (azaz 168 nap) szabadság kivételére jogosult. A szülési szabadságot úgy kell kiadni- amennyiben erről előzetes megegyezés nem születik a munkaadó, és a munkavállaló között-, hogy abból 4 hét a szülés elé essen. A maradék 20 hetet pedig a szülés után lehet felhasználni.

Kölcsönös megállapodás esetén nem kötelező a 4 hetes szabadságot szülés előtt felhasználni, hanem az egész születés utáni időszakra áttehető.

Fontos, hogy a szülési szabadság nem csak az anyukák vehetik igénybe, hanem azok az örökbefogadó szülők is, a gyermeket magához vette.

Az is fontos, hogy a szülési szabadságot munkában töltött időnek kell tekinteni, amely így a nyugdíjba vonuláskor a szolgálati időbe bele fog számítani.  Ez a nők esetében azért is lényeges, mert a 40 éves szolgálati idő megszerzése után a koruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.

Tovább »

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nőket.

Az a személy számít saját jogú nyugdíjasnak, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékban részesül.
A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs .

A munkaadónak lehetősége van munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében foglalkoztatnia a nyugdíjas személyt. Ezekben az esetekben az alábbiak szerint kell megfizetni a járulékokat.

Tovább »

Munkaszüneti napok 2016-ban

2016. január 1, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
2016. március 14 hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
2016. március 15 kedd (hosszú hétvége)
2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2016. május 1. vasárnapra esik
2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
2016. október 15. szombat munknanap (október 31. ledolgozása)
2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
2016. december 25. vasárnap, Karácsony
2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)

Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

127. §

(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

Tovább »

Mindkét szülőnek jár a pótszabadság

A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult.

Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyerek esetén pedig 7 nap jár pluszban a szülőknek a gyerek születésének évétől addig az évig, míg a gyerek be nem tölti a 16. életévét.

Gyermeknek a pótszabadság szempontjából a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell tekinteni.

Szülőnek tekintendő az Mt. szerint, a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs, az aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.

 

Rendkívüli szabadság halálesetkor

Az MT. 55.§ f) bekezdése, és a 294.§ (1) b) bekezdés  alapján

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól hozzátartozója  halálakor, két munkanapra. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. A kieső időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Igazolásként a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kérheti a munkáltató.

 

Alapszabadság és pótszabadság

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amihez hozzá adódnak az életkor szerinti-,  a gyermekek után igénybe vehető -, a munkakörülményekből adódó-, és az egészségkárosodás, egészségi állapot után járó-,  pótszabadság napok.

 

115. §
(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

Tovább »

Apa szabi

Már több mint tíz éve törvény szabályozza, hogy az apukáknak munkaidő kedvezmény jár gyermekük születése esetén, de mindig sok a félreértés,  a munkáltató és a jogosultak részéről is. A munkáltatók gyakran a tájékozódás hiánya miatt, úgy gondolják, hogy ezt a juttatást nekik kell állniuk, így különböző kifogásokat keresnek a kiadással kapcsolatban, a munkavállalóknál szintén előfordul, hogy alul tájékozottak, és nem is tudnak erről a jogukról, vagy nem mernek élni vele.  A valóság az előbbiekkel szemben az, hogy a munkáltató csak megelőlegezi az erre az időtartamra járó távolléti díjat, s járulékait, majd visszaigényelheti az államtól, tehát ez neki valójában semmibe nem kerül. Az apukának törvényes joga van erre az öt nap szabadságra, amit a munkáltató akkor köteles kiadni, amikor a munkavállaló kéri, tehát az időpontjáról nem a cég dönt, hanem az apuka. Természetesen az apának, a gyermek születését okirattal igazolni kell, és a szabadságra való igényét is előre be kell jelentenie.

Tovább »

Betegszabadság

Mt. 126. §
(1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
(3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
(4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezést kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
(5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó

Tovább »

2012. évi munkaszüneti napok és áthelyezett napok

Ünnep 2012.  január 1. vasárnap
Ünnep 2012. március  15. csütörtök
Pihenőnap 2012. március  16. péntek
Munkanap 2012. március  24. szombat
Ünnep 2012. április 9. hétfő
Pihenőnap 2012. április  30. hétfő
Ünnep 2012. május 1. kedd
Munkanap 2012. május 5. szombat
Ünnep 2012. május 28. hétfő
Ünnep 2012. augusztus  20. hétfő
Pihenőnap 2012. október  22. hétfő
Ünnep 2012. október  23. kedd
Munkanap 2012. október  27. szombat
Ünnep 2012. november  1. csütörtök
Pihenőnap 2012. november  2. péntek
Munkanap 2012. november  10. szombat
Munkanap 2012. december  15. szombat
Pihenőnap 2012. december  24. hétfő
Ünnep 2012. december  25. kedd
Ünnep 2012. december  26. szerda