Archívum: 2013. február

Gyermeknevelési támogatás

Magyar Államkincstár folyósítja.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2013-ban: 28.500,- forint/hó aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot.). Tartama szolgálati idő, a GYET-ben részesülő jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

 

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

 

Családi pótlék

Magyar Államkincstár folyósítja.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

11. § (1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 20 300 forint,

j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.

Tovább »

Gyermekgondozási segély (GYES)

Magyar Államkincstár folyósítja.

Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben továbbra sincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig semmilyent.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2013-ban: 28.500,- forint/hó aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot.). Tartama szolgálati idő, a GYES-ben részesülő jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Tovább »

Anyasági támogatás

Magyar Államkincstár folyósítja.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt;

b)az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

(3)E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – Magyarország területén terhesgondozáson vett részt.

Tovább »

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Az a foglalkoztató, aki korkedvezményre jogot adó munkakörben foglalkoztat munkavállalót (vagy egyéni vállalkozó, aki korkedvezményre jogot adó tevékenységi körben végez munkát) 13% korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére kötelezett, a járulékalapot képező jövedelme után.  1997. évi LXXX. törvény.19§ (6)

Amennyiben a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (például a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet fizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január 1-étől havi 6.660 Ft (napi összege 222 Ft).

Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

127. §

(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

Tovább »

Minimálbér, garantált bérminimum összege 2013-ban

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint.

Tovább »

Igénybevehető adókedvezmények 2013-ban

  • START kártya kedvezmények
  • a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
  • a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,
  • a tartósan álláskereső személyek után,
  • a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után,
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után,
  • a kutatók foglalkoztatása esetén érvényesíthető adókedvezményekkel.
  • bérkompenzációs adókedvezmény érvényesíthető havi 135 000 Ft munkabérig

Tovább »

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után igénybevehető kedvezmény

Az Atvm. 2013. január 1-jétől hatályos 461.§-a értelmében a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott után a munkáltató az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Tovább »