Archívum: 2013. február

Munkabér adó és járulékterhei 2013-ban

Egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék  lesz az adó.  Azaz megszűnik az előző évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap kiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye.

Munkavállalót terhelő adók, járulékok:

1. SZJA kulcsa: 16%

2. Nyugdíjjárulék : 10%

3. Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5%

Tovább »

Tájékoztató a számla adattartalmára vonatkozó 2013. január 1-jétől hatályos áfa törvény szerinti szabályokról

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § szerint 2013. január 1-jétől a számla kötelező adattartalma a következő:

„a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy Tovább »

Munkaszüneti napok, és összevont munkaszüneti és pihenőnapok (hosszú hétvégék) 2013-ban

  • Január 1.-kedd
  • Március 15.-péntek, 16.-szombat, 17.-vasárnap
  • Március 30.-szombat, 31.-vasárnap, április 1 (Húsvét)
  • Május 1.-szerda
  • Május 18.-szombat, 19.-vasárnap, 20.-hétfő (Pünkösd)
  • Augusztus 17.-szombat, 18.-vasárnap,19.-hétfő, 20.-kedd (augusztus 19.-ét hétfőt, augusztus 24.-én szombaton kell ledolgozni)
  • Október 23.- szerda
  • November 1.- péntek, 2.- szombat, 3.-vasárnap
  • December 24.-kedd, 25.-szerda, 26.-csütörtök, 27.-péntek  ( december 24.-ét keddet,  december7.-én szombaton kell ledolgozni; a december 27.-pénteket, december 21.-szombaton kell ledolgozni)

Tovább »

Nyugdíjkorhatár 2013-ban

  • 1952 január 1-je előtt születetteknek, a betöltött 62. életév,
  • 1952-ben születetteknek, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1953-ban születetteknek, a betöltött 63. életév,
  • 1954-ben születetteknek, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1955-ben születetteknek, a betöltött 64. életév,
  • 1956-ban születetteknek, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1957-ben vagy azt követően születetteknek, a betöltött 65. életév.

Tovább »

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

A sajátjogú nyugdíjas fogalma jelentősen megváltozott, így a korhatár előtti nyugdíjasok kiestek  ebből a fogalmi körből, s az elnevezésük is megváltozott. (2012. január 1.-től)

Nyugdíjas munkavállaló az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló az előző feltételek teljesülése esetén, eszerint nem feltétel, hogy a munkavállaló kapjon is nyugellátást, önmagában az öregségi nyugdíjra való jogosultság alapján nyugdíjasnak minősül. Tovább »

Megszűnt az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége

Az új Mt. szerint megszűnt az átlagkereset fogalma, a helyét a távolléti díj veszi át. A távolléti díj számításának módja is megváltozott, amely tavaly még a régi szabályok szerint történt.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. (MT. 148§) A távolléti díj számításánál figyelembe veendő pótlékok, az műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék de ezt is csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát, továbbá figyelembe kell venni, az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (MT. 151.§ ). Az előbb említett  pótlékokon kívül, a más bérpótlékot figyelembe venni nem kell a távolléti díj számításánál, amennyiben nem volt a munkavállalónak munkaidő beosztása. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna.

Tovább »

Cafeteria főbb elemei 2013-ban

Cafeteria elemeket három csoportba sorolhatjuk.

  1. Adómentes juttatások, melynek köre természetesen a legszűkebb.
  2. A második csoportba tartozók kedvezményes közteherrel (35,7 %) adóznak, az SZJA törvény ezt a kört nevezi béren kívüli juttatásoknak.
  3. Minden más természetbeni juttatás után 51,17 %-ot kell fizetnünk, s az egyes meghatározott juttatás nevet kapták.

Adómentesen, adható juttatások:

  • Sporteseményre szóló + kulturális belépő évente 50.000 Ft-ig adómentes  (Szja Tv. 1. számú melléklet)
  • Helyközi bérlet, munkába járás térítése  (39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet)
  • A kifizető által biztosított védőoltás (Szja Tv. 1. számú melléklet)

Tovább »

Mindkét szülőnek jár a pótszabadság

A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult.

Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyerek esetén pedig 7 nap jár pluszban a szülőknek a gyerek születésének évétől addig az évig, míg a gyerek be nem tölti a 16. életévét.

Gyermeknek a pótszabadság szempontjából a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell tekinteni.

Szülőnek tekintendő az Mt. szerint, a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs, az aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.

 

Rendkívüli szabadság halálesetkor

Az MT. 55.§ f) bekezdése, és a 294.§ (1) b) bekezdés  alapján

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól hozzátartozója  halálakor, két munkanapra. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. A kieső időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Igazolásként a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kérheti a munkáltató.

 

Alapszabadság és pótszabadság

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amihez hozzá adódnak az életkor szerinti-,  a gyermekek után igénybe vehető -, a munkakörülményekből adódó-, és az egészségkárosodás, egészségi állapot után járó-,  pótszabadság napok.

 

115. §
(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

Tovább »