Archívum: 2016. március

Jogviszony rendezési eljárás

Az egészségbiztosítás keretében ellátást nyújtó orvosok az ellátást megelőzően a TAJ számunk alapján, on-line módon megvizsgálják, hogy a nyilvántartásban szerepelünk-e, rendezett-e a jogviszonyunk az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) felé.

A rendezett jogviszony azt jelenti, hogy biztosított vagy a kizárólag egészségügyi ellátásra jogosító alap jogviszonyban áll valaki, és ez szerepel is az egészségbiztosító jogosultakról vezetett nyilvántartásában.

Az egészségbiztosítónál bejelentett jogviszonyunkat egy korábbi cikkünkben említett, úgynevezett ügyfélkapun keresztül is leellenőrizhetjük.

Tovább »

Adósávok, adókedvezmények 2015.

Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka
Adóalap Szja. tv. 29.§. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Adóalap kedvezmény (családi adókedvezmény) Szja. tv. 29/A-B.§ Az összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – – egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62.500,- Ft -tal, – legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206.250,- Ft-tal csökkenthető
Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [Szja. tv. 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 14% EHO [Szja. tv. 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.] – a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500,- Ft/hó , és/vagy – Erzsébet-utalvány max. 8.000,- Ft/hó; – Széchenyi PihenőKártya (SZÉP Kártya) • szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft; • vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft; • szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft. Iskolakezdési támogatás: 31.500,- Ft/év Iskolarendszerű képzés költségeinek munkáltató általi átvállalása 262.500,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 52.500,- Ft/hó Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 31.500,- Ft/év mindösszesen, adóévben együttesen 200.000,- Ft keretösszeg erejéig (ide nem értve a SZÉP Kártyát)
[Szja. tv. 70. § (3) bek a), (5) bek. a) pont; Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont] Csekély értékű ajándék: 3x 10.500,- Ft. Évente három alkalommal adha tó, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. §szerint figyelembe veendőjövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §] 600.000,- Ft

Forrás: http://www.hrportal.hu/c/adosavok-adokedvezmenyek-2015-20150116.html

GYET (Gyermeknevelési támogatás)

Akik a nagycsalád alapítás mellett döntenek, azok fontos segítsége a gyereknevelési támogatás (GYET). Ez egy nem nagy összegű ellátás, de sok gyerek esetén minden forintnak jelentősége van.

 

Ki és meddig jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság abban az esetben is megszűnik, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét (nagykorúvá válik)és a háztartásban nincs további 3 olyan korú gyermek, akikre a jogosultság megállapítható.

Ha rendszeres pénzellátásban részesül a szülő, akkor sem állapítják meg a jogosultságot. Ebbe nem tartozik bele a gyes, vagy az emelletti munka után járó táppénz, illetve a súlyos fogyatékos gondozott után járó ápolási díj sem. Ezen ellátások mellett még járhat a gyermeknevelési támogatás.

Fontos tudni, hogy a gyermeknevelési támogatás mellett csak heti 30 órában engedi meg a törvény a munkavégzést. Ez alól kivételt jelent, ha valaki otthon dolgozik, mert az otthoni munkavégzésnél nincs időkorlát meghatározva.

Tovább »

Gyermekgondozási segély (GYES)

1. Ki jogosult GYES-re és mennyi ideig?

A GYES alanyi jogok jár, amire jogosult a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám, a gyermek harmadik születésnapjáig. Az ellátás tovább is járhat, például a gyermek tizedik életévéig, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást. A gyermek első éves kora után, akár nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, viszont csak akkor, ha a gyermek gondozása, nevelése a szülők háztartásában történik. Ebben az esetben a szülőknek le kell mondaniuk a GYES-ről.

Tovább »

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal állapíthat meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2015-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedülélő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2015-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

  Tovább »

Családi pótlék

A családi pótlék hosszú idő óta az egyik legfontosabb jövedelem-kiegészítése a gyermekes magyar családoknak. A családi pótlék már egy igen régi intézmény, mely elsősorban akkor jelent nagy segítséget egy családban, amikor a gyermekek iskolás korba lépnek.

 

Különböző jogcímeken való folyósítás

A családi pótlék 2015 – 2016 év során is két jogcímen folyósítható, egyik formája a nevelési támogatás, amíg a gyermek még nem iskoláskorú, a másik pedig ezt követően a beiskolázási támogatás.

A nevelési ellátás a gyermek 6 éves koráig igényelhető, vagyis a kisgyermek születésétől tankötelessé váló koráig jár a családnak, pontosabban az év október 31.-ig, amikor eléri a tanköteles kort.

A neveltetési ellátás mellet a másik ellátás az iskoláztatási támogatás pedig a gyermek tankötelessé válásának évének november 1.-től jár vagy 16 éves korig, mivel ez a tankötelezettségi korhatár, vagy annak a tanévnek az utolsó napjáig, amikor a gyermek betölti a 20. életévét, illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetén annak 23. életévének betöltéséig.

Tovább »