Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amihez hozzá adódnak az életkor szerinti-,  a gyermekek után igénybe vehető -, a munkakörülményekből adódó-, és az egészségkárosodás, egészségi állapot után járó-,  pótszabadság napok.

115. §
(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
117. § (1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.
(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.
118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
120. § A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.
121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Jogforrás: Munka törvénykönyve

Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az életkortól függő szabadságnapok nem az alapszabadság részeként, hanem pótszabadságként kerülnek kiszámításra, amivel a munkavállalókat hátrány nem érte, a kiszámított szabadságnapok száma a korábbival egyenértékű..

Változás korábbi szabályozáshoz képest, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot csak a saját háztartásban nevel, vagy gondozott gyermek után lehet igénybe venni. A pótszabadság egyidejűleg, mindkét szülőt megilleti.

Szülőnek kell tekinteni:

a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,

az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,

Változás korábbi szabályozáshoz képest, hogy a gyermek után járó pótszabadság 2 munkanappal növekszik, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Változás korábbi szabályozáshoz képest, hogy akinek legalább 50%-os egészségkárosodását  a rehabilitációs szakértői szerv megállapította 5 nap pótszabadság jár.

A szabadság kiszámolása úgy történik, hogy összeadjuk a jogosultság szerinti szabadságnapokat:

20 nap alapszabadság + a munkavállaló életkora szerinti pótszabadságok + egyéb pótszabadságok =éves szabadság

amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött akkor arányosítanunk kell:

éves szabadság / 365 nap * az évből még hátralevő napok száma = arányos szabadság

Példa:  A 28 éves, ötven százalékos egészségkárosodott, két gyermekes munkavállaló, első munkanapja az új munkahelyén 2013. április 17.

20 nap (alapszabadság) + 2 nap (pótszabadság életkorra) + 5 nap (pótszabadság egészségkárosodásra) + 4 nap (pótszabadság két gyermeke után akit saját háztartásban nevel) = 31nap éves szabadság

31 / 365 * 259(évből hátralevő napok) = 21,99  ami kerekítve 22 munkanap

esetünkben 22 nap szabadságra jogosult a munkavállaló

A kerekítés úgy történik, hogy _,5 vagy e felett, felfele kerekítünk pl. 1,5(kerekítve)=2

alatta lefele pl. 1,49(kerekítve)=1