Üdvözöljük honlapunkon!

Szolgáltatásaink igénybevételével Ön egy korrekt és megbízható hátteret kap munkájához, időt takarít meg, amit cégére fordíthat, hogy még jobban és sikeresebben tudjon működni a cég tényleges tevékenységére koncentrálva.

Számviteli szolgáltatásaink keretében (Könyvelés, Bérszámfejtés-TB ügyintézés) teljes körű ügyintézést nyújtunk folyamatos kapcsolattartással ügyfeleink részére, hogy cége biztonságosan, a törvényes keretek betartásával, de mindemellett a legkisebb adó és TB befizetési ráfordítással fejlődhessen.

Adósávok, adókedvezmények 2015.

2016. március 17. admin
Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka
Adóalap Szja. tv. 29.§. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Adóalap kedvezmény (családi adókedvezmény) Szja. tv. 29/A-B.§ Az összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – – egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62.500,- Ft -tal, – legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206.250,- Ft-tal csökkenthető
Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [Szja. tv. 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 14% EHO [Szja. tv. 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.] – a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500,- Ft/hó , és/vagy – Erzsébet-utalvány max. 8.000,- Ft/hó; – Széchenyi PihenőKártya (SZÉP Kártya) • szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft; • vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft; • szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft. Iskolakezdési támogatás: 31.500,- Ft/év Iskolarendszerű képzés költségeinek munkáltató általi átvállalása 262.500,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 52.500,- Ft/hó Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 31.500,- Ft/év mindösszesen, adóévben együttesen 200.000,- Ft keretösszeg erejéig (ide nem értve a SZÉP Kártyát)
[Szja. tv. 70. § (3) bek a), (5) bek. a) pont; Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont] Csekély értékű ajándék: 3x 10.500,- Ft. Évente három alkalommal adha tó, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. §szerint figyelembe veendőjövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §] 600.000,- Ft

Forrás: http://www.hrportal.hu/c/adosavok-adokedvezmenyek-2015-20150116.html

GYET (Gyermeknevelési támogatás)

2016. március 17. admin

Akik a nagycsalád alapítás mellett döntenek, azok fontos segítsége a gyereknevelési támogatás (GYET). Ez egy nem nagy összegű ellátás, de sok gyerek esetén minden forintnak jelentősége van.

 

Ki és meddig jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság abban az esetben is megszűnik, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét (nagykorúvá válik)és a háztartásban nincs további 3 olyan korú gyermek, akikre a jogosultság megállapítható.

Ha rendszeres pénzellátásban részesül a szülő, akkor sem állapítják meg a jogosultságot. Ebbe nem tartozik bele a gyes, vagy az emelletti munka után járó táppénz, illetve a súlyos fogyatékos gondozott után járó ápolási díj sem. Ezen ellátások mellett még járhat a gyermeknevelési támogatás.

Fontos tudni, hogy a gyermeknevelési támogatás mellett csak heti 30 órában engedi meg a törvény a munkavégzést. Ez alól kivételt jelent, ha valaki otthon dolgozik, mert az otthoni munkavégzésnél nincs időkorlát meghatározva.

Tovább »

Gyermekgondozási segély (GYES)

2016. március 17. admin

1. Ki jogosult GYES-re és mennyi ideig?

A GYES alanyi jogok jár, amire jogosult a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám, a gyermek harmadik születésnapjáig. Az ellátás tovább is járhat, például a gyermek tizedik életévéig, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást. A gyermek első éves kora után, akár nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, viszont csak akkor, ha a gyermek gondozása, nevelése a szülők háztartásában történik. Ebben az esetben a szülőknek le kell mondaniuk a GYES-ről.

Tovább »

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

2016. március 17. admin

Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal állapíthat meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2015-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedülélő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2015-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

  Tovább »

Családi pótlék

2016. március 17. admin

A családi pótlék hosszú idő óta az egyik legfontosabb jövedelem-kiegészítése a gyermekes magyar családoknak. A családi pótlék már egy igen régi intézmény, mely elsősorban akkor jelent nagy segítséget egy családban, amikor a gyermekek iskolás korba lépnek.

 

Különböző jogcímeken való folyósítás

A családi pótlék 2015 – 2016 év során is két jogcímen folyósítható, egyik formája a nevelési támogatás, amíg a gyermek még nem iskoláskorú, a másik pedig ezt követően a beiskolázási támogatás.

A nevelési ellátás a gyermek 6 éves koráig igényelhető, vagyis a kisgyermek születésétől tankötelessé váló koráig jár a családnak, pontosabban az év október 31.-ig, amikor eléri a tanköteles kort.

A neveltetési ellátás mellet a másik ellátás az iskoláztatási támogatás pedig a gyermek tankötelessé válásának évének november 1.-től jár vagy 16 éves korig, mivel ez a tankötelezettségi korhatár, vagy annak a tanévnek az utolsó napjáig, amikor a gyermek betölti a 20. életévét, illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetén annak 23. életévének betöltéséig.

Tovább »

Ügyfélkapu nyitása, aktiválása

2013. március 21. admin

1. Amennyiben bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten személyesen indította regisztrációját, az ügyintéző a személyazonosítást követően hitelesíti regisztrációját. Megkapja választott felhasználói nevét (ha az Ön által kért felhasználói név már létezik, másikat kell választani), és miután aláírta az adatlapot, a rendszer elküldi a megadott e-mail címre az egyszer használatos (aktiváló) kódját, amelyet az Ügyfélkapu felületén aktiválnia kell (első belépés). Tovább »

Levélben kérhetem-e az öregségi nyugdíjam megállapítását?

2013. március 21. admin

Nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell igényelni. A nyomtatvány térítésmentesen, bármely regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon beszerezhető, illetőleg a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” almenüjében letölthető. A „Nyomtatványtár”-ban az űrlaplistából kétféle módon érhetőek el a nyomtatványok: Tovább »

KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) 2013-as új adó

2013. március 21. admin

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései – főszabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisadózó vállalkozások tételes adójának a hatálya alá (továbbiakban: kata) első alkalommal 2012. december 1-31. közötti időszakban lehet bejelentkezni az adóhatóságnál. Az adóalanyiság kezdő napja ebben az esetben 2013. január 1-je.
Tovább »

Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről

2013. március 21. admin

Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség?

Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre épül. A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosulti státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot. Tovább »

Gyermeknevelési támogatás

2013. február 26. admin

Magyar Államkincstár folyósítja.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2013-ban: 28.500,- forint/hó aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot.). Tartama szolgálati idő, a GYET-ben részesülő jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

 

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

 

« Régebbi cikkek
Újabb cikkek »