A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22-én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012-ben adó- és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.

Tovább »

Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. pontja, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

Tovább »

FONTOS!

A kártyákat közvetlenül a munkába állás időpontja előtt célszerű igényelni!

Start kártya

Kártyára jogosultak köre

Az a pályakezdő fiatal jogosult Start kártyára, aki

• a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
• tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
• a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

Tovább »

Az alábbi cikkben megtalálhatja a leggyakoribb, bérkompenzációval kapcsolatos kérdésekre a válaszokat.

1. Hol található az elvárt béremelés végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató?

Az útmutató az alábbi internetes címen található jobb oldalt.

2. Kötelező-e alkalmazni az elvárt béremelést?

Nem kötelező végrehajtani. Ugyanakkor, amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/B.§). Bírságot emiatt nem kell fizetni,azonban az elmarasztalt vállalalatok 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban nem részesülhetnek (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6.§). Azon munkáltatók pedig, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójukra végrehajtják az elvárt béremelést, a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §).

Tovább »

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – többek között – megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba.

1) Így ezen időponttól a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem az a gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény [a továbbiakban: Cst.] szerint családi pótlékot folyósítanak, hanem az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az eddigi szabályozással ellentétben – az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bár jogosult lenne a Cst. alapján a gyermek után családi pótlékra, de azt ténylegesen nem igényelte meg, így azt nem is folyósítják számára.

Tovább »