Akik a nagycsalád alapítás mellett döntenek, azok fontos segítsége a gyereknevelési támogatás (GYET). Ez egy nem nagy összegű ellátás, de sok gyerek esetén minden forintnak jelentősége van.

Ki és meddig jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság abban az esetben is megszűnik, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét (nagykorúvá válik)és a háztartásban nincs további 3 olyan korú gyermek, akikre a jogosultság megállapítható.

Ha rendszeres pénzellátásban részesül a szülő, akkor sem állapítják meg a jogosultságot. Ebbe nem tartozik bele a gyes, vagy az emelletti munka után járó táppénz, illetve a súlyos fogyatékos gondozott után járó ápolási díj sem. Ezen ellátások mellett még járhat a gyermeknevelési támogatás.

Fontos tudni, hogy a gyermeknevelési támogatás mellett csak heti 30 órában engedi meg a törvény a munkavégzést. Ez alól kivételt jelent, ha valaki otthon dolgozik, mert az otthoni munkavégzésnél nincs időkorlát meghatározva.

Tovább »

1. Ki jogosult GYES-re és mennyi ideig?

A GYES alanyi jogok jár, amire jogosult a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám, a gyermek harmadik születésnapjáig. Az ellátás tovább is járhat, például a gyermek tizedik életévéig, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást. A gyermek első éves kora után, akár nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, viszont csak akkor, ha a gyermek gondozása, nevelése a szülők háztartásában történik. Ebben az esetben a szülőknek le kell mondaniuk a GYES-ről.

Tovább »

A családi pótlék hosszú idő óta az egyik legfontosabb jövedelem-kiegészítése a gyermekes magyar családoknak. A családi pótlék már egy igen régi intézmény, mely elsősorban akkor jelent nagy segítséget egy családban, amikor a gyermekek iskolás korba lépnek.

Különböző jogcímeken való folyósítás

A családi pótlék 2015 – 2016 év során is két jogcímen folyósítható, egyik formája a nevelési támogatás, amíg a gyermek még nem iskoláskorú, a másik pedig ezt követően a beiskolázási támogatás.

A nevelési ellátás a gyermek 6 éves koráig igényelhető, vagyis a kisgyermek születésétől tankötelessé váló koráig jár a családnak, pontosabban az év október 31.-ig, amikor eléri a tanköteles kort.

A neveltetési ellátás mellet a másik ellátás az iskoláztatási támogatás pedig a gyermek tankötelessé válásának évének november 1.-től jár vagy 16 éves korig, mivel ez a tankötelezettségi korhatár, vagy annak a tanévnek az utolsó napjáig, amikor a gyermek betölti a 20. életévét, illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetén annak 23. életévének betöltéséig.

Tovább »

Magyar Államkincstár folyósítja.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2013-ban: 28.500,- forint/hó aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot.). Tartama szolgálati idő, a GYET-ben részesülő jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Magyar Államkincstár folyósítja.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

11. § (1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 20 300 forint,

j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.

Tovább »

Magyar Államkincstár folyósítja.

Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben továbbra sincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig semmilyent.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2013-ban: 28.500,- forint/hó aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot.). Tartama szolgálati idő, a GYES-ben részesülő jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Tovább »

Magyar Államkincstár folyósítja.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt;

b)az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

(3)E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – Magyarország területén terhesgondozáson vett részt.

Tovább »