2016. március 17. 
admin 
1. Mi az Ügyfélkapu?
Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat rendszere, aminek segítségével elektronikusan lehet ügyet intézni. Személyazonosságunk igazolása után, biztonságban kapcsolatba tudunk lépni az elektronikus közigazgatási szolgáltatást és ügyintézést nyújtó szervekkel.
Hírek, információk 
Ügyfélkapu nyitása, aktiválása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen!
Az Áfa tv. a számla kötelező adattartalmát határozza meg, vagyis azokat az adatokat, amelyeket az Áfa tv. előírásainak való megfelelés érdekében a számlának kötelezően tartalmaznia kell. Ezeken a kötelező adatokonkívül a számlán – jogszabályi kötelezettség, a felek megállapodása illetve a számla kibocsátójának döntése alapján – bármely más adat is szerepeltethető.
Hírek, információk Tájékoztató a számla adattartalmára vonatkozó áfa törvény szerinti szabályokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség?
Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre épül. A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosulti státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot.
Hírek, információk Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
A szülési szabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik.
A szülési szabadság időtartalma
Ez alapján az anya egybefüggően 24 hét (azaz 168 nap) szabadság kivételére jogosult. A szülési szabadságot úgy kell kiadni- amennyiben erről előzetes megegyezés nem születik a munkaadó, és a munkavállaló között-, hogy abból 4 hét a szülés elé essen. A maradék 20 hetet pedig a szülés után lehet felhasználni.
Kölcsönös megállapodás esetén nem kötelező a 4 hetes szabadságot szülés előtt felhasználni, hanem az egész születés utáni időszakra áttehető.
Fontos, hogy a szülési szabadság nem csak az anyukák vehetik igénybe, hanem azok az örökbefogadó szülők is, a gyermeket magához vette.
Az is fontos, hogy a szülési szabadságot munkában töltött időnek kell tekinteni, amely így a nyugdíjba vonuláskor a szolgálati időbe bele fog számítani. Ez a nők esetében azért is lényeges, mert a 40 éves szolgálati idő megszerzése után a koruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.
Munkaügyi kérdések, információk Szülési szabadság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
– 1952 január 1-je előtt születetteknek, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben születetteknek, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban születetteknek, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben születetteknek, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben születetteknek, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban születetteknek, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően születetteknek, a betöltött 65. életév.
2016. március 17. admin 
A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nőket.
Az a személy számít saját jogú nyugdíjasnak, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékban részesül.
A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs .
A munkaadónak lehetősége van munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében foglalkoztatnia a nyugdíjas személyt. Ezekben az esetekben az alábbiak szerint kell megfizetni a járulékokat.
Munkaügyi kérdések, információk Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
2016. január 1, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
2016. március 5. szombat munkanap (március 14. ledolgozása)
2016. március 14 hétfő pihenőnap (március 5. szombaton kell ledolgozni)
2016. március 15 kedd (hosszú hétvége)
2016. március 28. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2016. május 1. vasárnapra esik
2016. május 16. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2016. augusztus 20. szombatra esik (nemzeti ünnep)
2016. október 15. szombat munknanap (október 31. ledolgozása)
2016. október 23. vasárnapra esik, az 1956-os forradalom évfordulója
2016. október 31. hétfő pihenőnap (október 15. szombaton kell ledolgozni)
2016. november 1. kedd, Mindenszentek (hosszú hétvége)
2016. december 24. szombat, Szenteste, pihenőnap
2016. december 25. vasárnap, Karácsony
2016. december 26. hétfő, Karácsony másnapja (hosszú hétvége)
Munkaügyi kérdések, információk Munkaszüneti napok 2016-ban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
Levonások a dolgozó béréből:
SZJA (16 %)
Nyugdíjjárulék (10 %)
Egészségbiztosítási járulék (4+3%)
Munkaerőpiaci járulék (1,5%)
Bérügyi kérdések, információk Munkabér adó és járulékterhei 2015-ben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin 
1. Minimálbér
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.
Bérügyi kérdések, információk Minimálbér, garantált bérminimum összege 2015-ben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2016. március 17. admin KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) – ami nem változott
Választhatja egyéni vállalkozó, betéti társaság. /Korlátolt felelősségű társaság nem./
Az a vállalkozás élhet a KATA adózási mód lehetőségével, melynek az éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. Aki áfa alany is egyben, annak az áfa nélküli értéket kell figyelembe vennie a 6 milliós határnál.
A KATA havi összege főállású kisadózó esetében 50.000 ft, mellék állású KATA-s esetében havi 25.000 ft.
Ameddig a vállalkozás KATA hatálya alá tartozik, kikerül a számviteli törvény alól, éves beszámoló készítésére nem kötelezett.
Ha a cég túllépi a 6 milliós határt év közben, akkor sem esik ki a KATA-ból, viszont 40%-os adót fizet a 6 millió feletti összegre.
Belépni év közben is bármikor lehet, a belépés NAV felé történő bejelentését követő hó első napjától érvényes a KATA belépés.
Hírek, információk KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva