Archívum: 2012. február

Feljegyzés 2012-évi munkáltatói adókedvezményről

Jogszabályi megnevezése: bruttó bér kompenzáció

24+1+0,5+1,5= 27% munkáltatói járulékok  jogszabályi megnevezése:  szociális hozzájárulási adó lesz

Bruttó bér kompenzációt igénybe vehetik: nem állami cégek, melyek a kormányrendeletben rögzített elvárt béremelést az általa foglalkoztatottak 100%-nál végrehajtják, legfeljebb a 300 000.-Ft/hó bruttó bérűekig.

Elvárt bruttó béremelés:  egyénileg vizsgálva, a 2011-es nettó bér megmaradjon 2012-ben is !

Pl: 78 000.-Ft bruttó  bér 2011-ben megfelel  92 519.-Ft bruttó bérnek 2012-ben.Nettójuk 60 600.-Ft.

Családi adókedvezményről ebben az esetben nem esik szó!

Tovább »

2012. évi munkaszüneti napok és áthelyezett napok

Ünnep 2012.  január 1. vasárnap
Ünnep 2012. március  15. csütörtök
Pihenőnap 2012. március  16. péntek
Munkanap 2012. március  24. szombat
Ünnep 2012. április 9. hétfő
Pihenőnap 2012. április  30. hétfő
Ünnep 2012. május 1. kedd
Munkanap 2012. május 5. szombat
Ünnep 2012. május 28. hétfő
Ünnep 2012. augusztus  20. hétfő
Pihenőnap 2012. október  22. hétfő
Ünnep 2012. október  23. kedd
Munkanap 2012. október  27. szombat
Ünnep 2012. november  1. csütörtök
Pihenőnap 2012. november  2. péntek
Munkanap 2012. november  10. szombat
Munkanap 2012. december  15. szombat
Pihenőnap 2012. december  24. hétfő
Ünnep 2012. december  25. kedd
Ünnep 2012. december  26. szerda

Cafeteria, bér, járulékok, bérkompenzáció, cégautó adó

Táblázatos formában foglaltuk össze a munkáltatók mennyi adót és járulékot fizetnek a minimálbér illetve a garantált bérminimum után, ezen kívül a 2012-évi változásokban mi az ami adható cafeteriában, hogy változik a cégautó adó, és megtalálható az elvárt béremelés táblázata is.

 

Bér-cafeteria segédlet 2012.

 

Útmutató a 2012-ben elvárt béremelésről

A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22-én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012-ben adó- és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.

Tovább »

Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség 2012. január 1-jétől érvényes szabályairól

Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. pontja, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

Tovább »

Start, Start Plusz, Start Extra és Start Bónusz kártya, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás alapján a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények

FONTOS!

A kártyákat közvetlenül a munkába állás időpontja előtt célszerű igényelni!

 

 

Start kártya

Kártyára jogosultak köre

Az a pályakezdő fiatal jogosult Start kártyára, aki

  • a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
  • tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
  • a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

Tovább »

Gyakran ismétlődő kérdések az elvárt béremelésről és a bérkompenzációról (adókedvezményről)

Az alábbi cikkben megtalálhatja a leggyakoribb, bérkompenzációval kapcsolatos kérdésekre a válaszokat.

1. Hol található az elvárt béremelés végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató?

Az útmutató az alábbi internetes címen található jobb oldalt.


2. Kötelező-e alkalmazni az elvárt béremelést?

Nem kötelező végrehajtani. Ugyanakkor, amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/B.§). Bírságot emiatt nem kell fizetni,azonban az elmarasztalt vállalalatok 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban nem részesülhetnek (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6.§). Azon munkáltatók pedig, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójukra végrehajtják az elvárt béremelést, a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §).

Tovább »

A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-jétől életbe lépő változásai

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – többek között – megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba.

1) Így ezen időponttól a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem az a gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény [a továbbiakban: Cst.] szerint családi pótlékot folyósítanak, hanem az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az eddigi szabályozással ellentétben – az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bár jogosult lenne a Cst. alapján a gyermek után családi pótlékra, de azt ténylegesen nem igényelte meg, így azt nem is folyósítják számára.

Tovább »

Munkaszerződés minták

Munkaszerződés minta 1.

Munkaszerződés minta 2.

Egyszerűsített munkaszerződés

Munkaszerződés próbakikötéssel

Bedolgozói szerződés

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

2012. évi adó és járulék változások

1. EVA új kulcsa: 37%, éves összeghatára 30 millió forint.

2. Újra két kulcsos szja. Bruttó 202.000 ft havi jövedelem alatt kivezetésre kerül a 27%-os szuperbruttó, e felett marad adóalap-kiegészítés elnevezéssel.

3. Új adónem: baleseti adó. A kötelező gépjármű biztosítás után díja után 30%, max 83Ft/nap/gépjármű.

4. Munkavállaló béréből levont járulékok közül az eddig 2%-os pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%-ra, az eddig 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék szintén 3%-ra nő.

Tovább »