2013. február 26. 
admin 
Egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó. Azaz megszűnik az előző évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap kiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye.
Munkavállalót terhelő adók, járulékok:
1. SZJA kulcsa: 16%
2. Nyugdíjjárulék : 10%
3. Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5%
Bérügyi kérdések, információk 
Munkabér adó és járulékterhei 2013-ban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § szerint 2013. január 1-jétől a számla kötelező adattartalma a következő:
„a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy Tovább »
Hírek, információk Tájékoztató a számla adattartalmára vonatkozó 2013. január 1-jétől hatályos áfa törvény szerinti szabályokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin Hírek, információk Munkaszüneti napok, és összevont munkaszüneti és pihenőnapok (hosszú hétvégék) 2013-ban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin 2013. február 26. admin A sajátjogú nyugdíjas fogalma jelentősen megváltozott, így a korhatár előtti nyugdíjasok kiestek ebből a fogalmi körből, s az elnevezésük is megváltozott. (2012. január 1.-től)
Nyugdíjas munkavállaló az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló az előző feltételek teljesülése esetén, eszerint nem feltétel, hogy a munkavállaló kapjon is nyugellátást, önmagában az öregségi nyugdíjra való jogosultság alapján nyugdíjasnak minősül. Tovább »
Hírek, információk Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin Az új Mt. szerint megszűnt az átlagkereset fogalma, a helyét a távolléti díj veszi át. A távolléti díj számításának módja is megváltozott, amely tavaly még a régi szabályok szerint történt.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. (MT. 148§) A távolléti díj számításánál figyelembe veendő pótlékok, az műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék de ezt is csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát, továbbá figyelembe kell venni, az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (MT. 151.§ ). Az előbb említett pótlékokon kívül, a más bérpótlékot figyelembe venni nem kell a távolléti díj számításánál, amennyiben nem volt a munkavállalónak munkaidő beosztása. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna.
Hírek, információk Megszűnt az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin Cafeteria elemeket három csoportba sorolhatjuk.
Adómentesen, adható juttatások:
Hírek, információk Cafeteria főbb elemei 2013-ban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin 
A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult.
Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyerek esetén pedig 7 nap jár pluszban a szülőknek a gyerek születésének évétől addig az évig, míg a gyerek be nem tölti a 16. életévét.
Gyermeknek a pótszabadság szempontjából a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell tekinteni.
Szülőnek tekintendő az Mt. szerint, a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs, az aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.
Munkaügyi kérdések, információk Mindkét szülőnek jár a pótszabadság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin 
Az MT. 55.§ f) bekezdése, és a 294.§ (1) b) bekezdés alapján
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól hozzátartozója halálakor, két munkanapra. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. A kieső időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Igazolásként a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kérheti a munkáltató.
Munkaügyi kérdések, információk Rendkívüli szabadság halálesetkor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva 2013. február 26. admin 
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amihez hozzá adódnak az életkor szerinti-, a gyermekek után igénybe vehető -, a munkakörülményekből adódó-, és az egészségkárosodás, egészségi állapot után járó-, pótszabadság napok.
115. §
(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.
Munkaügyi kérdések, információk Alapszabadság és pótszabadság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva