1./ Kik választhatják?

Azok az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság, akinek a naptári évben elért bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg.

2./ Mi történik, ha év közben meghaladja a 6 mo forintot a bevétel?

A 6 millió forintot meghaladó rész után 40% mértékű adót fizet.

3./ Mi számít bevételnek?

Minden belföldi és külföldi jövedelem, kivéve az ÁFA, a felvett hitel, a  kapott kártérítés. Ebből következik, hogy áfa-t továbbra is kell bevallani.

4./ Mi a bevétel megszerzésének időpontja?

A pénz, dolog átvétele vagy a számlán való jóváírás napja. Vagyis az egyszeres könyvvitel szabályai érvényesülnek.

5./ Mikor, meddig lehet bejelentkezni?

Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Vagyis ha 2013. január 01-től szeretne adóalannyá válni, akkor 2012. decemberében meg kell tennie a bejelentést.

6./ Kik nem választhatják?

Akiknek adószámát előzőleg törölték, vagy felfüggesztették. Vagy akik az alábbi TEÁOR szám alatti tevékenységeket végzik: 66.22 Biztosítási ügynöki, bróker ; 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenysége; 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

7./ Mikor esik ki a kisadózás rendszeréből a vállalkozás?

Ha saját maga elhatározza. Ha nem magánszemély tagja lesz. Ha bármely hatóság számla vagy nyugtaadás elmulasztása miatt vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért bírságot szab ki rá. Ha adótartozása meghaladja a 100 eft-ot.

8./ Meddig nem választható a kiesés után újra a tételes kisadózás?

Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapon belül.

9./ Milyen mértékű adót kell fizetni?

A főállású kisadozó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Akkor ha a kisadózó táppénzen van, gyermekkel kapcsolatos ellátásban részesül, vagy  dutyiban ül, esetleg tartalékos katona, vagy tevékenységét szünetelteti /ez csak egyéni vállalkozó lehet/ nem kell megfizetni a havi tételes kisadót.

10./ Milyen adókat vált ki a tételes kisadó?

A fizetett tételes kisadóért cserébe nem kell megfizetni az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadót, a társas vállalkozói osztalék adót, a társasági adót. A személyi jövedelemadót, a járulékokat, a szociális hozzájárulás és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. Vagyis amit a „bér” után szoktunk fizetni.

11./ Az vállalkozás által foglalkoztatott alkalmazottakra mi vonatkozik?

A foglalkoztatott alkalmazottakra a fentiek nem vonatkoznak. Ő utánuk mindent ugyanúgy meg kell fizetni, mint eddig.

12./ Mekkora  jövedelemnek számít nyugdíj és egészségbiztosítás szempontjából a havi 50 eft kisadó?

81.300 ft-nak, vagyis mintha ennyi lenne a főállású tételes kisadózó „bére”. Ekkora összeg alapján számolják a táppénzt, és a nyugdíjat is. A nem főállású, vagyis a havi 25 eft-ot fizető adózó azonban nem számít semmilyen szempontból biztosítottnak.

13./ Milyen különleges számla kiállítási kötelezettsége van a kisadózónak?

Az általa kiállított számlán köteles feltüntetni a „Kisadózó” szöveget. Ha nem kerül a számlára ez a szöveg, akkor konkrét büntetésre lehet számítani.

14./ Helyi iparűzési adót hogyan fizet a tételes kisadózó?

Az adóévi adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha pl. csak székhelye van, akkor 2,5 millió forint. Ha van egy székhelye és két telephelye, akkor 2,5-2,5-2,5 millió forint után.

2012. évi CXLVII. törvény alapján a lényeget kiemelve

Készült: 2012. október 22.